A Miniszterelnökség feljelentést nyújtott be a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Kommentár Alapítványnak 2020 és 2026 között juttatott, összesen közel 28 milliárd forint állami támogatás ügyében. A tárca szerint a döntés hátterében a támogatások nagymértékű növekedése és a finanszírozás körülményeinek tisztázatlansága áll.
Milyen bűncselekmények gyanúja merült fel?
A Miniszterelnökség négy bűncselekmény gyanúját jelölte meg a feljelentésben: hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, költségvetési csalás és a közbeszerzési eljárásban elkövetett versenykorlátozó megállapodás. A feljelentésben „ismeretlen tettes” szerepel, a nyomozás így kezdeti szakaszban van — közölte a Miniszterelnökség.
Kik állnak az alapítvány mögött?
A Kommentár Alapítvány a Kommentár című folyóirat kiadójaként ismert, emellett a NER egyik meghatározó politikai rendezvényét, a Tranzit fesztivált is szervezte. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Simon Ildikó Beatrix, a testület tagjai között pedig szerepel Békés Márton történész, illetve Stibrányi Márton Miklós. A személyi kapcsolatok hálója több ponton érint más, kormányhoz közel álló szervezeteket is: Stibrányi Miklós testvére, Stibrányi Eszter a Digitális Szuverenitás Központ ügyvezetője, az alapítvány alapítójaként pedig Benkő Levente neve szerepel, aki később ugyanazon szervezet külügyi igazgatójaként dolgozott.
Hogyan változott a támogatás mértéke?
A Miniszterelnökség által közölt számok szerint az alapítvány állami finanszírozása rövid idő alatt jelentősen emelkedett. 2020-ban az alapítvány működési támogatása 146,8 millió forint volt, míg 2026-ra ez több mint közel 4,2 milliárd forintra nőtt — mindez egyedi döntések alapján, pályázati verseny nélkül történt.
| Év | Támogatás (Ft) |
|---|---|
| 2020 | 146 800 000 Ft |
| 2026 | kb. 4 200 000 000 Ft |
A tárca szerint a növekedés mértéke különösen figyelemre méltó, és ezért is kezdeményezték a nyomozást.
Milyen beruházások és eljárások kerültek elő?
A sajtóban és a Miniszterelnökség vizsgálati megjegyzéseiben is szerepel, hogy az alapítvány több, közpénzből finanszírozott ingatlanberuházást folytatott, amelyek határidejét többször módosították. Különös figyelem irányul a budapesti, Puskin utcai Tranzit Ház épületére, illetve a balatonszepezdi "repülő kőház" néven említett szállás- és képzési központra. A Miniszterelnökség azt is vizsgálja, voltak-e átfedések az egyes támogatások között, indokoltak voltak-e a többlet- és pótmunkák, valamint hogy a közbeszerzések lebonyolítása szabályszerű volt-e.
- Az alapítvány jelentős személyi átfedéseket mutat más kormányközeli szervezetekkel.
- A támogatások döntő részét egyedi, verseny nélküli döntések alapján adták.
- A beruházásokkal kapcsolatos határidő-módosítások és közbeszerzési kérdések vizsgálat alá kerülnek.
Az ügy háttere rávilágít arra, hogy a kulturális-politikai projektek finanszírozása mennyire befolyásolhatja a helyi közösségeket. A vidéki településeken, ahol a kulturális programok ritkábban jutnak forráshoz, az ilyen nagyságrendű állami támogatások elosztása különösen érzékeny kérdés: a források elvonása más, égetőbb helyi szükségletek elől hosszú távon káros következményekkel járhat.
A nyomozás előrehaladásáról a Nemzeti Nyomozó Iroda ad majd tájékoztatást, a Miniszterelnökség pedig jelezte, hogy a vizsgálat során minden releváns dokumentumot rendelkezésre bocsát. Jelenleg nincs információ arról, hogy személyi intézkedések történtek volna, vagy hogy vádemelésre került volna sor.
A történet fontos emlékeztető: a kulturális és politikai célú támogatások átláthatósága nem csupán jogi kérdés, hanem a közbizalom alapja is. A vidéki emberek számára különösen fájó lehet, ha nagy összegű közpénzek sorsa nem világos — ezek a források ugyanis közösségi szolgáltatásokra, iskolákra, kulturális kezdeményezésekre és infrastruktúrára is fordíthatók lennének.
Az ügy további fejleményeiről és a nyomozás esetleges következményeiről továbbra is beszámolunk, amint új, hiteles információ érkezik a hatóságoktól.
