Ünnep a nagyhangszernél
Augusztus 9-én estére történelmi pillanatként írták fel az Esztergomi Bazilika életében, hogy a főszékesegyház újjáépített nagyorgonáját megáldották. A szentmisét, amelyre a rendkívüli hőség ellenére zsúfolásig megtelt a bazilika, Török Csaba plébános főcelebrálta – tájékoztatott az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye közösségi oldala.
Történet és sérülések a hangszerben
A hangszer története szorosan kapcsolódik a főszékesegyház múltjához: az első nagyorgona Ludwig Moser munkája volt az 1856-os bazilikaszentelésre, ám az akkor sietve elkészített hangszer már kezdettől fogva műszaki problémákkal küzdött. A hangszer többszöri átépítést élt meg, és a két világháború komoly károkat okozott benne: bizonyos sípsorokat hadi célra elszállították, míg 1944–1945-ben magát az orgonát és környezetét is találatok érték.
A mostani restaurálás során a munkát végzők a hangszer háta mögötti térben és a Szent Cecíliát ábrázoló falképen is megtalálták a háború máig megmaradt sebeit, amelyek így láthatóvá váltak a helyreállítás során.
Koncepció: részben megőrzés, részben újjáépítés
A második világháború utáni korszak egyik meghatározó alakja, Baróti István karnagy volt, aki egy a bazilika akusztikájához – több mint 13 másodperces visszhanghoz – alkalmazkodó, ötmanuálos nagyorgonát álmodott. Az eredeti hangszertől kevesebb mint két tucat sípsor maradt meg. A felújítók célja az volt, hogy a megmaradt értékes részeket megőrizzék, miközben korszerű műszaki megoldásokkal befejezik a több évtizede félbemaradt munkát.
A feladatot a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra kapta meg.
- Az ünnepi szentmisén oktávokban és fokozatos dinamikában adták vissza a hangszer teljes spektrumát.
- A liturgikus eseményt orgonakoncert követte, ahol a jelenlévők már a hangszer gazdag hangzását hallhatták.
- A munka nem ért véget: a következő hónapokban további liturgikus és műszaki finomhangolások várhatóak.
„Orgona, szent hangszer, szólalj meg!”
Mit jelent ez Esztergom számára?
Az újjáépített nagyorgona visszatérése a bazilika repertoárjába egyszerre vallásos és kulturális esemény: a hangszer bírószerűen meghatározza a liturgiák hangzását, emellett a város zenei életének és turisztikai vonzerejének is fontos eleme. A Bazilika ikonikus akusztikája, amelyről korábban is beszámoltak – az említett több mint 13 másodperces visszhang – különleges kihívást és lehetőséget jelentett az orgona tervezői számára, hiszen egyedi hangzást kívántak létrehozni, amely felvételeken és élő előadásokon is azonnal felismerhető.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1856 | Ludwig Moser által épített első nagyorgona |
| 1944–1945 | Második világháborús sérülések; sípok elszállítása |
| 2026 | Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra újjáépítése és megáldása |
A beruházás és a köré szerveződő események a helyi kulturális életet is élénkítik: a bazilika nemcsak vallási központ, hanem hangversenyhelyszín is, így a nagyorgona működése befolyásolja a koncertek és zenei rendezvények repertoárját és minőségét. A megáldást követő orgonakoncerten elhangzottak alapján a hangszer teljes erejű megszólaltatása már most is hatásos élményt nyújtott a közönségnek.
Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye közlése szerint a megáldás és az ünnepség nem zárta le a munkát: a következő hónapokban további beállítások, liturgikus szolgálatok és finomhangolások várhatók, hogy a hangszer teljes mértékben alkalmas legyen mind a liturgikus, mind a koncertszerű használatra.
A mostani esemény tehát egyszerre zár egy több évtizedes korszakot és nyit meg egy újat: a bazilika orgonájának megújulása tovább erősíti Esztergom kulturális horderejét mind a helyiek, mind a városba érkező zarándokok és turisták számára.
