A tartós hőség és aszály a Békés megyei vízrendszereket is próbára teszi: magas hőmérséklet mellett az oldott oxigén szintje veszélyesen lecsökken, ami különösen a fiatal halak és az ivadékok számára végzetes lehet. A Gerlai-holtág partján élő egyik telektulajdonos azonban nem várt a hatósági beavatkozásra: saját költségén és saját eszközével kezdett el vizet porlasztani a mederbe, hogy ezzel növelje az oxigénellátást.
A megoldás: egyszerű, olcsó és hatásos
A telektulajdonos egy körülbelül 20 000 Ft-ba kerülő zagyszivattyút telepített a partra. Az eszköz óránként nagyjából 15–20 m³ vizet mozgat, és porlasztva juttatja vissza a vizet a mederbe, így közvetlenül a vízfelszín alá juttat extra oxigént. A szivattyú időkapcsolóval működik: a legforróbb délutáni órákban és éjszaka üzemel — éppen akkor, amikor a vízinövények kevésbé termelnek, sőt helyenként oxigént vonnak el a vízből.
A beavatkozás gyors, szemmel látható hatást hozott: a kisebb halak és az ivadékok tömegesen gyűlnek a szivattyú kiömlőnyílásához, ahol az oxigéndús vízhez juthatnak. A kezdeményezés nem egyszerű házi praktikaként jelenik meg, hanem példaadó módszerként egy olyan időszakban, amikor a vízügyi szervek is nagy nyomás alatt dolgoznak.
„Nem a hatóságok bírálatára van most szükség”
Miért működik ez, és mire kell figyelni?
A módszer hatékonysága azon alapul, hogy a porlasztott víz nagyobb felületen érintkezik a levegővel, így gyorsabban oldódik benne az oxigén. Fontos azonban, hogy a beavatkozás kontrollált és folyamatos legyen: a rendszert úgy célszerű üzemeltetni, hogy a legkritikusabb időszakokban működjön, és ne okozzon többletáramlást vagy iszapmozgatást, ami hosszabb távon káros lehet.
Gyakorlati szempontok:
- Az eszköz beszerzési költsége alacsony, az üzemeltetés energiaigénye és karbantartási igénye mérsékelt.
- Az időkapcsoló használata csökkenti a felesleges működést és optimalizálja az oxigén utánpótlást.
- A porlasztás célzott alkalmazása hatékonyabb, mint a víz szimpla átmozgatása.
| Jellemző | Adat |
|---|---|
| Approx. szivattyú ára | körülbelül 20 000 Ft |
| Szállított vízmennyiség | 15–20 m³/óra |
| Üzemidő | délután és éjszaka (időkapcsolóval) |
Közösségi felhívás és javaslatok
A kezdeményező a helyi közösséget is mozgósítaná: egyszerű, gyakorlatias lépéseket javasol, amelyek kiegészíthetik a hatósági intézkedéseket. Ezek között szerepel, hogy telektulajdonosok, akik megtehetik, saját szivattyújukat használják a víz visszaporlasztására, valamint a környékbeli gazdálkodók időszakosan a mezőgazdasági öntözések során a csatornából származó vizet ne kizárólag a földekre vezessék, hanem részben a mederbe is visszajuttassák.
Az ötlet gyakorlati előnyei mellett közösségépítő szerepe is van: a helyi cselekvés szemléletes üzenete, hogy kisebb, összehangolt beavatkozások is érdemben csökkenthetik a tömeges halpusztulás kockázatát. Ugyanakkor a kezdeményezés felhívja a figyelmet arra is, hogy a hosszabb távú megoldások a tervezett vízgazdálkodási intézkedések és a fenntartható vízhasználat összehangolása nélkül nem helyettesíthetők.
Mit tehetnek a helyiek most rövid távon?
- Ha van lehetőség, telepítsenek időkapcsolós porlasztó vagy kerti szivattyút a kritikus holtágakhoz.
- Egyeztessenek a szomszédokkal és a horgászegyesületekkel a működtetés rendjéről, hogy elkerüljék a túlzott iszapmozgatást.
- A mezőgazdasági öntözések tervezésekor vegyék figyelembe a csatornák és holtágak élővilágát is.
A Gerlai-holtágon megvalósult kísérlet azt mutatja, hogy a helyi, szerény anyagi ráfordítást igénylő beavatkozások rövid távon érdemi segítséget nyújthatnak a vizes élőhelyek védelmében. A téma továbbra is összetett: a hosszú távú megoldásokért a vízügyi szakemberek, a helyhatóságok és a helyi érintettek közös munkája szükséges.
