A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai két baranyai házisertés-állományban is kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. A megállapítás után a hatóságok lezárták az érintett telepeket, és a járványügyi protokollnak megfelelő korlátozásokat vezettek be.
Hol találták meg a vírust és milyen intézkedések születtek?
A diagnózis Drávafokon és Okorágon történt: az első telepen 34, a másik helyen 19 egyedet tartottak. A megbetegedéseket láz, levertség, hasmenés és egyes esetekben elhullás előzte meg; a laborvizsgálatok augusztus 12-én erősítették meg az ASP jelenlétét. A hatósági protokoll részeként a fertőzött állományok felszámolása folyamatban van, és köréjük járványügyi zónákat jelöltek ki.
A gyakorlatban a Nébih három- és tíz kilométeres védő- és megfigyelési körzeteket rendelt el, ezekben a körzetekben tiltások és ellenőrzések lépnek életbe az állatok mozgatására és az állattartásra vonatkozóan.
Miért fontos ez Tolna vármegye számára?
Bár a fertőzések Baranyában jelentek meg, az esemény közvetlen hatással lehet Tolna sertéstartó gazdaságaira és az ellátási láncra. A Nébih rendszeresen frissíti a kockázati besorolásokat, és a 2026. augusztus 10-i adatok alapján Tolna több településén különböző kategóriák érvényesek:
- magas kockázat: Báta, Bátaszék
- közepes kockázat: Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Tamási, Tolna; továbbá Decs, Fadd, Hőgyész, Szedres, Tengelic és több kisebb település
Fontos hangsúlyozni, hogy a felsorolás nem teljes és a hatósági térképen belül egy adott közigazgatási területen belül is lehetnek eltérő korlátozási fokozatok.
„A Nébih ezért arra kéri a sertéstartókat, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a járványvédelmi szabályok betartására, így különösen a telepek zártan tartására, a fertőtlenítésre és a vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés megakadályozására.”
Gazdasági kockázatok és következmények
Az afrikai sertéspestis ugyan emberre nem veszélyes, de az állatállományra és az ágazat jövedelmezőségére jelentős hatása lehet. A családi és kisüzemi tenyészetek számára a korlátozások mozgási tilalmakat, állat-kivonásokat és a gazdasági tevékenység felfüggesztését jelenthetik, ami közvetlen bevételkiesést okoz. Emellett a nagyobb, feldolgozással foglalkozó szereplők ellátási lánca is megszorulhat, ha több telepen kell felszámolást alkalmazni.
Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján egy területi ASP-kitörés költségei nem csupán a megsemmisített állatok számából adódnak: a következmények közé tartoznak a kereskedelmi korlátozások, a csökkentett exportlehetőségek és a piaci árak volatilitása is.
Milyen gyakorlati lépéseket kell megtenniük a tartóknak?
A hatóság tanácsai gyakorlatiasak és célzottak; a legfontosabb intézkedések röviden:
- telepek zártan tartása és a látogatások minimálisra csökkentése;
- járművek, eszközök és személyek megfelelő fertőtlenítése;
- vadállatokkal — különösen vaddisznókkal — való közvetlen vagy közvetett érintkezés megakadályozása;
- az állományok rendszeres megfigyelése, és betegséggyanú azonnali bejelentése a hatóságok felé.
| Érintett megye | Megállapított esetek | Kijelölt körzet |
|---|---|---|
| Baranya | 2 házisertés-állomány | 3 km és 10 km védő/megj. körzet |
| Tolna (példák) | - | településenként eltérő kockázati besorolás |
A hatósági besorolások és a korlátozások folyamatosan változhatnak; a Nébih honlapja és az illetékes járási hivatalok hivatalos közleményei tartalmazzák a naprakész információkat. A helyi gazdálkodóknak, kerttulajdonosoknak és baromfi- vagy sertéstartóknak érdemes rendszeresen ellenőrizniük ezeket a forrásokat.
Összességében a baranyai esetek rávilágítanak arra, hogy a környező megyékben bekövetkező ASP-kitörések gyorsan hatást gyakorolhatnak Tolna mezőgazdaságára is. A megelőzés és a szigorú járványügyi intézkedések betartása most kulcsfontosságú a további terjedés megakadályozásához és a gazdasági károk mérsékléséhez.
