Az Alkotmánybíróság csütörtöki ülésén érdemi vizsgálat nélkül elutasította azt a képviselői indítványt, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó alaptörvény-módosítás alkotmányosságát kérdőjelezte meg. A testület határozata szerint a beadványban foglaltak eljárási jellegű kifogásnak tűntek, a többség azonban tartalmi aggályt vélt felfedezni, így nem találta indokoltnak a norma megsemmisítését.
Mi történt az AB-n?
„Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta érdemben, és így nem is semmisítette meg az Alaptörvény tizenhatodik módosításának azt a részét, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozik.”
A fejleményeket ismertető beszámoló szerint a panaszt benyújtó képviselők azt állították: a szóban forgó szabály nem általános alkotmányos norma, hanem gyakorlatilag létező, konkrét alapítványok helyzetét rendezné át, és ezért nem alkalmas alaptörvény-módosítás tárgyának. A testület többsége azonban azt hangsúlyozta, hogy ha a parlament az előírt eljárás szerint és a szükséges többséggel fogadott el egy módosítást, akkor az Alkotmánybíróság nem helyezkedhet el azon a szinten, hogy csak azért felülbírálja a döntést, mert vitatható, „tartalmilag illik-e” az Alaptörvénybe.
Különvélemények és a folyamat következő lépései
A határozat nem volt egyhangú: Handó Tünde és Polt Péter különvéleményt fűztek az ügyhöz, mert mindketten úgy vélték, az Alkotmánybíróságnak érdemben foglalkoznia kellett volna a kérdéssel. Ugyancsak fontos fejlemény, hogy a testület döntése nem zárja le teljesen az ügyet: az uniós források érdekében elfogadott törvény alkotmányosságát a talárosok külön eljárásban vizsgálni fogják.
A hivatalos ütemezés szerint az Alkotmánybíróság ítélkezési szünete augusztus 28-ig tart, ugyanakkor a helyreállítási alap végrehajtásával összefüggő határidők sürgetőek: a források felhasználásának időpontja augusztus 31. Ez a körülmény a testület számára különös nyomást jelenthet a további eljárások kapcsán.
| Döntés | Következő lépés | Határidő / megjegyzés |
|---|---|---|
| Érdemi vizsgálat elutasítása | Uniós forrásokkal kapcsolatos törvény külön eljárásban vizsgálandó | Ítélkezési szünet: augusztus 28.; helyreállítási alap végrehajtása: augusztus 31. |
Mi a tét?
A vita nem csupán jogelméleti kérdés: a rendelkezés hatálya alatt álló alapítványok és a közpénzek felhasználásának rendje összefügg azzal, hogy Magyarország milyen feltételekkel használhatja fel az uniós helyreállítási forrásokat. Amennyiben egyes szabályok alkotmányossága később vitássá válik, az jogi és politikai következményekkel járhat mind állami intézményekre, mind a pályázati környezetre nézve.
Az Alkotmánybíróság magyarázata abból a felismerésből indult ki, hogy a parlament megválasztott képviselőtestület, és döntéseit a törvényben meghatározott eljárási rend alapján hozza meg. E logika szerint a testület csak korlátozott esetekben avatkozhat be, ha formális eljárási szabálysértést lát. Az ellenérv — amelyet a különvélemények képviselnek — az, hogy a módosításról szóló döntés tartalmi hatásai olyan mértékűek lehetnek, hogy érdemi alkotmányossági kontroll szükséges.
- AB döntése: érdemi vizsgálat nélkül elutasítás.
- Különvélemény: Handó Tünde és Polt Péter szerint érdemi vizsgálat kellett volna.
- További ülés: uniós forrásokkal kapcsolatos törvény külön eljárásban lesz napirenden.
Az ügy további alakulása a jogszabály külön eljárásban történő vizsgálatától és az AB esetleges későbbi döntéseitől függ. A következő napokban az lesz a kérdés, hogy a testület hogyan időzíti a vizsgálatot, figyelembe véve az uniós források felhasználásának sürgető határidejét, és milyen határozattal zárja le a vitát a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogállásáról.
