Augusztus 9-én pontosan 160 éve nyitotta meg kapuit a Városligetben a Fővárosi Állat- és Növénykert, Magyarország első nyilvános állatkertje. Az intézmény évszázadok óta alakítja a főváros kulturális és természeti arculatát, és az idei jubileumot emlékévvel, valamint a Biodómban rendezett különleges jubileumi koncerttel ünnepli a kert vezetése.
Hogyan lett Pestnek állatkertje?
A mai kert létrehozásának gondolata a 19. század közepén fogalmazódott meg komolyabban. Bár Európa nagyvárosaiban már a 18–19. század fordulóján megjelentek a nyilvános állatkertek, a hazai kezdeményezés később, több előkészítő lépéssel indult. A megvalósítást késleltették a 1848–49-es események, a végső lökést pedig a 1860-as évek adták: 1862-ben bizottság alakult az alapításhoz, majd 1864-ben megalakult az Állatkerti Részvénytársulat.
A kert számára Pest városa a Városerdőben, a mai Városligetben biztosított helyet: 31 hold és 600 négyszögölnyi, mintegy 18 hektár területet jelöltek ki. A tervezés és az építkezés a század közepén zajlott: Pecz Ármin dolgozott a kert rendezésén, az épületterveket ifjabb Koch Henrik és Szkalnitzky Antal készítették, a Nagy-tó létesítéséért Reitter Ferenc tervei alapján jártak el. Az egykori terv szerint a tó vízfelülete akkori adatok szerint 900 négyzetméter volt.
Emberek, szakemberek, állatok: a kezdetektől napjainkig
A kezdeményezés mögött olyan korabeli szakemberek álltak, mint Xántus János világutazó néprajzkutató, Gerenday József orvos és botanikus, Kubinyi Ágoston a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, illetve Szabó József geológus. Xántus külföldről hozott természettudományi anyagokkal járult hozzá a kert gyűjteményéhez, és kulcsszerepet vállalt a park létrehozásában a 1860-as években.
A kert azóta többször megújult, bővült és alkalmazkodott a korszak elvárásaihoz; hosszú története során voltak sikerek és tragikus fordulatok egyaránt. A közönségkedvenc állatok között emlegetik a vízilovat, Jónást, akit a forrás szerint csak jóval később, majdnem harminc évvel a kert megnyitása után láthatott először a pesti közönség.
Jubileumi programok és a helyi jelentőség
A kert idén jubileumi emlékévet hirdetett, amelynek része a Biodómban rendezett születésnapi koncert. Az effajta programok nemcsak kulturális események: a városligeti intézmény ingázókat, családokat és a környező kistelepülések lakóit is érintik, hiszen a kert a hétköznapokban is zöld szigete a belvárosnak és vonzó kirándulóhely a régióból érkezőknek.
- Alapítás éve: 1866–1867 körül megvalósuló építkezések után nyitás.
- Terület: 31 hold 600 négyszögöl (kb. 18 ha).
- Jubileum: 160. évforduló, emlékév és Biodóm-koncert.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1862 | Bizottság az alapítás előkészítésére |
| 1864 | Állatkerti Részvénytársulat megalakulása |
| 1866 | Építkezések, Nagy-tó létesítése (Reitter Ferenc tervei) |
Mit jelent ez a térségnek?
A kert évszázados jelenléte a Városligetben a helyi közösségek számára több szempontból fontos. A zöld terület rekreációs szerepe mellett oktatási és tudományos funkciót is betölt: a gyűjtemények, a bemutatók és a programok hozzájárulnak a környezeti neveléshez, amely különösen értékes a főváros és Pest megye iskolái, családjai számára. Az emlékév kapcsán várhatóan több helyi rendezvény és tematikus program is megszerveződik, amelyek a közlekedést és a városligeti forgalmat is érinthetik a kiemelt időszakokban.
A kert 160 éves története egyszerre várostörténet és természettörténet: az intézmény létesítésekor még nem voltak a pesti közönség számára megszokott nagymacskák vagy elefántok, a gyűjtemény és a bemutatás folyamatosan alkalmazkodott a változó kor követelményeihez. A jubileum alkalmából szervezett események lehetőséget adnak arra, hogy a helyiek és a távolabbról érkezők újra felfedezzék a Városliget és az állatkert kapcsolatát.
A kert története azt is mutatja, hogy a természet és a városi közösség kapcsolata hosszú távon alakítható: a fák, tavak, épületek és állatgyűjtemények mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Városliget ma is Budapest egyik meghatározó, közhasználatú zöldterülete legyen.
